- az egyszerűsített honosítási/visszahonosítási [az Ápt. 4. § (3) bekezdés és 5. §-án alapuló] kérelem és mellékletei, letölthető nyomtatvány: www.allampolgarsag.gov.hu/images/honositasivisszahonositasikerelem.pdf- a névmódosítási kérelem és mellékletei letölthető nyomtatvány: www.allampolgarsag.gov.hu/images/nevmodositas.pdf, továbbá
- a külföldön történt anyakönyvi események hazai anyakönyvezéséhez az adatlap és mellékletei letölthető nyomtatványok: www.allampolgarsag.gov.hu/images/hazaihonszul.pdf, www.allampolgarsag.gov.hu/images/hk_honositott.pdf, valamint letölthető kitöltési útmutató az adatlapokhoz: www.allampolgarsag.gov.hu/images/tajekoztato_az_adatlap_kitoltesehez.pdf- a Magyarországon lakók esetében a személyazonosító igazolvány kiállításához az adatlap, letölthető nyomtatvány: SZIG adatlap

Az egyszerűsített honosítási eljárás lefolytatása illeték- és igazgatási szolgáltatási díjmentes.

Az egyszerűsített honosítási kérelmet (és minden állampolgársági kérelmet) a kérelmező (ideértve a Magyarországon élő kérelmezőt is) lakóhelyétől függetlenül, választása szerint bármely

- a települési – fővárosban a kerületi – önkormányzat polgármesteri hivatal anyakönyvvezetőjéhez,
- a külön jogszabályban meghatározott körzetközponti jegyző székhelyén működő anyakönyvvezetőhöz,
- a magyar konzuli tisztviselőhöz, továbbá
- a Kormány által kijelölt, az állampolgársági ügyekben eljáró szervhez lehet benyújtani. [Ápt. 13. § (1) bek.] A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény végrehajtásáról szóló 125/1993. (IX. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 13/B. §-a értelmében ez a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (a továbbiakban: BÁH). A kérelmeket a BÁH Regionális Igazgatóságainak ügyfélszolgálatán lehet benyújtani.

Az ügyfelek számára lehetővé válik, hogy a körzetközponti jegyző székhelyén működő anyakönyvvezetőhöz időpontot foglalhassanak az egyszerűsített honosítási kérelem benyújtásához. Kiskunfélegyházán a Polgármesteri Hivatal Anyakönyvvezetőjéhez időpontfoglalás a következő telefonszámon lehetséges: 76/562-051.

Az állampolgársági kérelmet továbbra is a cselekvőképes kérelmező személyesen, a korlátozottan cselekvőképes, illetőleg a cselekvőképtelen személy nevében törvényes képviselője terjesztheti elő. Változatlanul maradt az együtt élő családtagok közös kérelem-benyújtásának lehetősége is. [Ápt. 15. § (1) és (4) bek.]

Az egyszerűsített honosítás/visszahonosítás anyagi jogi feltételei, a feltételek igazolására elfogadható okiratok, mellékletek [Ápt. 4. § (3) bek. és 5. §]

Kérelmére kedvezményesen honosítható az a nem magyar állampolgár, aki a magyar jog szerint büntetlen előéletű és a kérelem elbírálásakor ellene magyar bíróság előtt büntetőeljárás nincs folyamatban, továbbá ha honosítása a Magyar Köztársaság közbiztonságát és nemzetbiztonságát nem sérti, felmenője magyar állampolgár volt vagy valószínűsíti magyarországi származását, és magyar nyelvtudását igazolja. [Ápt. 4. § (1) bek. b) és d) pontja; 4. § (3) bek.]

Kérelmére visszahonosítható az a személy, akinek magyar állampolgársága megszűnt, és magyar nyelvtudását igazolja, feltéve, hogy fennállnak az Ápt. 4. § (1) b) és d) pontjában meghatározott feltételek. (Ápt. 5. §)

A kérelmező köteles nyilatkozni arról, hogy büntetlen előéletű és nem folyik ellene büntetőeljárás, valamint arról, hogy az elmúlt öt évben elmarasztalta-e valamely bíróság szándékos bűncselekmény miatt. A BÁH a magyarországi büntetlen előéletet és azt a tényt, hogy a kérelmező nem áll büntetőeljárás hatálya alatt a bűnügyi nyilvántartásban ellenőrzi. A külföldön élő kérelmezőnek a BÁH hiánypótlási felhívására csatolnia kell a külföldi lakóhelye szerint illetékes hatóság büntetlenséget tanúsító igazolását (hiteles fordítással). [Vhr. 3. § (1) bek. b) pont és (2) bek.] Az elbírálás során felmerülhetnek olyan körülmények, amelyek miatt a BÁH-nak kérnie kell ilyen igazolást.

Az egyszerűsített honosítási/visszahonosítási kérelemhez csatolandó okiratok köre:

- születési anyakönyvi kivonat és
- a családi állapotot igazoló okirat (házassági anyakönyvi kivonat, jogerős bontóperi ítélet, halotti anyakönyvi kivonat); [Ápt. 14. § (3) bek.] Természetesen még hajadon/nőtlen kérelmezőknek erről nem kell igazolást hozniuk.
- a magyarországi lakóhellyel rendelkező nagykorú kérelmezőnek magyar nyelven, saját kézzel írt önéletrajzot (régi típusú „mesélős” önéletrajz) és két db arcfényképet, a kiskorú gyermeknek két db arcfényképet kell csatolnia, továbbá a személyazonosító igazolvány kiadásához szükséges adatlapot is mellékelnie kell; [Vhr. 3. § (7) bek.]
- a külföldön élő nagykorú kérelmezőnek magyar nyelven, saját kézzel írt önéletrajzot és egy db arcfényképet, a 14. életévét betöltött kérelmezőnek egy db arcfényképet kell csatolnia; [Vhr. 3. § (8) bek.]
- a felmenő vagy a kérelmező magyar állampolgárságának igazolására elfogadható okiratok különösen: állami és egyházi anyakönyvből kiállított születési, házassági, halotti anyakönyvi okirat; egykori állampolgársági bizonyítvány, honosítási/visszahonosítási, elbocsátási okirat, névváltoztatási okirat; korabeli magyar katona- vagy zsoldkönyv, magyarországi kárpótlási határozat, útlevél, személyi igazolvány, munka- vagy cselédkönyv, lakcímbejelentő lap, illetőségi bizonyítvány.
- a magyarországi származás valószínűsítésére elfogadható okiratok: a csángók saját vagy felmenőik anyakönyvi okmánya, amelyből a családi név és a születési hely alapján valószínűsíthető a magyarországi származás. A valószínűsítést elősegíthetik más okiratok is, például magyar iskolalátogatási igazolás, római katolikus egyházhoz tartozást igazoló dokumentum. Fontos kiemelni, hogy a „valószínűsíti magyarországi származását” fordulat csak azokra vonatkozik, akiknél teljes mértékig kizárt a felmenők egykori magyar állampolgárságának igazolása, tehát kizárólag a csángókra.

Magyarországhoz tartozott országrészek területrendezésének, és egyes állampok területi változásainak időpontjai:

FELVDÉK:

1921. július 26-tól 1938. november 6-ig:  Csehszlovákia,

1938. november 6-tól 1945. március 15-ig: Magyarország,

(Megjegyzés: Ipolyság és Sátoraljaújhely városok már 1938. október 11-től 1945. március 15-ig Magyarországhoz tartoztak.)

KÁRPÁTALJA:

1921. július 26-tól 1939. március 15-ig: Csehszlovákia,

1939. március 15-től 1945. március 15-ig: Magyarország,

1945. március 15-től június 30-ig: Csehszlovákia,

1945. július 1-től: Szovjetúnió,

(Megjegyzés: 1939. március 15-től 1945. március 15-ig a vissza nem csatolt felvidéki részek az önálló „Szlovákia” területét adták.)

ERDÉLY:

1921. július 26-tól 1940. szeptember 3-ig: Románia,

1940. szeptember 3-tól 1945. március 15-ig: Magyarország,

1945. március 15-től: Románia.

DÉLVIDÉK:

1921. július 26-tól 1941. április 13-ig: Jugoszlávia,

1941. április 13-tól 1945. március 15-ig: Magyarország,

1945. március 15-től: Jugoszlávia.

Szerbia-Montenegró: 2003. február 14-től

Szerbia - szerb állampolgár:  2006. június 12.

Montenegró: montenegrói állampolgár: 2006. június 12.

Csehszlovákia:                       1992. december 31-ig

Csehország:                            1993. január 1-től

Szlovákia:                               1993. január 1-től

A mellékletek közül eredetiben vagy hiteles másolatban kell a kérelemhez csatolni a saját születési és a családi állapotot igazoló okiratot, míg a többi, eredeti vagy hiteles másolatban bemutatott iratról az átvevő – kézjegyével és pecséttel ellátott – másolatot készít. Magyarországi anyakönyvi eseményről kiállított okirat beszerzéséről, ha azzal a kérelmező nem rendelkezik, – kérelemre – a BÁH gondoskodik, de azt az ügyfél nem kapja meg. Amennyiben a kérelmező a kérelem-nyomtatványon jelzi, hogy az anyakönyvi okmányaiteredetben az idegenrendészeti eljáráshoz csatolta, azok hivatalból a honosítási eljáráshoz beszerezhetők. Megengedett az is, hogy a kérelmező jelezze, ha hozzátartozójával (pl. nagykorú testvérével) egy időben nyújtja be az egyszerűsített honosítási kérelmet, és az a felmenők magyar állampolgárságát igazolta vagy valószínűsítette magyarországi származását. Ebben az esetben meg kell adni a hozzátartozó személyi adatait és a kérelem benyújtásának helyét.

Az idegen nyelvű okiratot nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése vagy viszonossági gyakorlat hiányában hiteles magyar nyelvű fordítással, és ha ennek elháríthatatlan akadálya nincs, diplomáciai felülhitelesítéssel ellátva kell a kérelemhez csatolni. [Ápt. 14. § (5) bek.] Hiteles fordítást, fordítás hitelesítését, valamint idegen nyelvű hiteles másolatot a Magyar Köztársaság területén – a szakfordításról és tolmácsolásról szóló 24/1986. (VI. 26.) MT rendelet 5. §-a értelmében jogszabály eltérő rendelkezése hiányában csak az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda (a továbbiakban: OFFI) készíthet. A konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény 14. § (1) bekezdése értelmében a Magyar Köztársaságnak a külügyminiszter által egyes közjegyzői feladatok végzésére felhatalmazott konzuli tisztviselője – egyebek mellett – díjfizetés ellenében okiratról hiteles fordítást készíthet vagy a fordítás helyességét tanúsíthatja.

A külföldi fordítók listája

Fontos kiemelni, hogyha a hiteles fordítást annak készítésére feljogosított külföldi hatóság, szerv vagy személy (bírósági tolmács, közjegyző) készítette, amelynek országával az okiratok kölcsönös elfogadását jogsegélyegyezmény vagy viszonossági gyakorlat biztosítja, a fordítást el kell fogadni.

A külföldön kiállított közokirat belföldön akkor fogadható el, ha az diplomáciai felülhitelesítéssel van ellátva. A konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény 15. § (1) alapján a konzul felülhitelesítheti a fogadó állam hatóságának az okiraton szereplő aláírását és bélyegzőlenyomatát, feltéve, hogy ezen hatóság aláírás- és bélyegzőmintájával rendelkezik. Nincs szükség a külföldön kiállított közokirat diplomáciai felülhitelesítésére azokban az országokban, amelyekkel Magyarország jogsegélyszerződést kötött, vagy amelyek részesei a külföldön felhasználásra kerülő közokiratok diplomáciai vagy konzuli hitelesítésének, felülhitelesítésének mellőzéséről szóló Hágai (Apostille) Egyezménynek (kihirdette az 1973. évi 11. törvényerejű rendelet). A legtöbb európai ország és a fejlett országok többsége csatlakozott a Hágai Egyezményhez.

Tekintettel a fentiekre, a szomszédos államok (Ausztria, Szlovákia, Románia, Horvátország, Szerbia, Szlovénia) által kiállított közokiratok bárminemű felülhitelesítése szükségtelen. Ukrajna esetében a hitelesítés mellőzését a Vhr. 3. § (9) bekezdésének új szabálya teszi lehetővé. (Az útmutató 2. számú mellékletében szerepelnek az egyes államokban a hiteles fordítás készítésére feljogosított szervek és személyek, továbbá az egyes államok tekintetében elfogadható hitelesítések formái.)

A névmódosítás iránti kérelem

A honosítási és visszahonosítási kérelemmel egyidejűleg – az Ápt. 20/A. §-ában foglaltak szerint – benyújtható névmódosítási kérelem arra nyújt lehetőséget, hogy a kérelmező a magyar állampolgárság megszerzésével együtt

- visszanyerje családjának egykor – esetenként régies magyar helyesírás szerint – viselt családi nevét,
- a magyar névviselési szokásoktól idegen elemeket, nemre utaló végződést a nevéből elhagyja, illetve
utónevének a magyar megfelelőjét kérje. (Ez utóbbi lehetőség 2011. január 1-jén lép hatályba, az ezt követően benyújtott kérelmek esetén alkalmazható.)

A névmódosítást személyenként, önálló kérelem-nyomtatványon kell kérelmezni. A nyomtatvány eligazítást nyújt a kérelem átvételéhez is azzal, hogy felsorolja a csatolandó okiratokat. Névmódosítással nem változtatható meg a házassági név, a házassági névviselési forma.

A kérelmező saját vagy felmenője egykori magyar születési családi nevének írásmódját korabeli magyar állami hatóság által kiállított okirattal tudja igazolni. A kérelmet alátámasztó okirat elsősorban a kérelmező vagy felmenője magyar anyakönyvi kivonata, továbbá az anyakönyvi bejegyzés alapján kiállított, a személyi adatokat közhitelűen igazoló okmány. Ezek egybeesnek a kérelmező vagy felmenője egykori magyar állampolgárságát igazoló vagy valószínűsítő okiratokkal. A Vhr. 13/A. § (2) bekezdésének módosításával a kérelmező saját vagy felmenője egykori születési családi nevének külön okirattal történő igazolása helyett elfogadhatóvá válik a saját születési anyakönyvi kivonat, ha arról az OFFI által készített fordítás záradékban tartalmazza a kérelmező családi nevének magyar írásmódú megfelelőjét.

A magyar nyelvtől és névviseléstől idegen névelem (pl. az egyes szláv nyelvekben
– orosz, ukrán, belarusz – szokásos apai név) vagy nemre utaló végződés (-ová, -a) elhagyható a névmódosítás keretében. A kérelem igazolására külön okiratot nem kell bemutatni, a szükséges adatokat a születési anyakönyvi kivonat tartalmazza.

A külföldön anyakönyvezett utónév magyar megfelelőjeként csak a Magyar Tudományos Akadémia által elismert utónévkönyvben megjelölt utónév fogadható el, amely nem mindig egyezik a köztudatban élő névazonossággal. (Pl. a Vasilének nem megfelelője a László.) A kérelmező nyilatkozata határozza meg a név magyar megfelelőjét egyes esetekben (Pl. a Matejnek Máté és Mátyás is lehet a megfelelője).

A névmódosítási kérelmet mind a kérelmezőnek, mind a kérelmet átvevő személynek alá kell írnia. A névmódosítás a magyar állampolgárság megszerzésével (eskü- vagy fogadalom-tétellel) egyidejűleg lép hatályba.

A hazai anyakönyvezéshez szükséges iratok átvétele

A hazai anyakönyvezés a magyar állampolgárok külföldön történt anyakönyvi eseményeinek (születés, házasságkötés, bejegyzett élettársi kapcsolat és ez utóbbiak megszűnése, valamint a haláleset) bejegyzése egy központi magyar anyakönyvbe. A honosítottak és visszahonosítottak esetében a magyar állampolgárság megszerzését – 2007 óta kötelezően – követi a hazai anyakönyvezés. Erre tekintettel írja elő a Vhr. 3/A. §-a a hazai anyakönyvezéshez szükséges iratok felterjesztését a honosítási és visszahonosítási kérelemmel együtt.

A honosítást és visszahonosítást kérők külföldön történt születésének, házasságkötésének és bejegyzett élettársi kapcsolata létesítésének hazai anyakönyvezéséhez adatlapot kell kitölteni.

A hazai anyakönyvezés alapirata lesz a honosított és visszahonosított külföldi születési és házassági anyakönyvi kivonata, illetve a házasság esetleges megszűnését igazoló okirat. Az említett okmányok egyben a honosítási és visszahonosítási kérelem kötelező mellékletei, melyek a magyar állampolgárság megszerzése után is a BÁH őrzésében maradnak.

Személyazonosító igazolvány

Állandó személyazonosító igazolvány illeti meg a honosítással vagy visszahonosítással magyar állampolgárságot szerzett személyt – amennyiben az okmányra egyébként is jogosult, azaz Magyarországon lakó- vagy tartózkodási helye van. A honosítási vagy visszahonosítási kérelemmel együtt a személyazonosító igazolvány kiállításához szükséges adatlapot kell kitöltenie annak, aki a polgárok személyi adat és lakcímnyilvántartásában szerepel („lakcímkártyája” van). Az adatlapon egy arcfényképet kell elhelyezni. (Vhr. 3. § (7) bekezdés) Természetesen Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező személynek nem kell ilyen adatlapot kitöltenie.

Ügyfél tájékoztatása az eljárás eredményéről

Az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételére az egyszerűsített eljárásban kedvezményesen honosított és a visszahonosított személyt a kérelem benyújtásakor általa megjelölt polgármester vagy magyar külképviselet vezetője hívja fel, és gondoskodik az ünnepélyes eskü- vagy fogadalomtételről.

A polgármester vagy a konzuli tisztviselő az okirat megérkezését követő 15 napon belül értesíti a kérelmezőt az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételének időpontjáról és helyéről.

A honosított a magyar állampolgárságot az eskü vagy fogadalom letételének napján szerzi meg. A magyar állampolgárság megszerzése nem jelenti automatikusan a magyar útlevél megszerzését. A magyar útlevél igénylésének előfeltétele a magyar állampolgárság, tehát az útlevelet csak akkor lehet igényelni, ha a kérelmező már magyar állampolgár (megkapta a honosítási okiratot és letette az esküt).

Még több információ a témában: www.allampolgarsag.gov.hu