Turizmus

Tourinform Iroda

Információs pont, turizmus, ajándéktárgyak értékesítése, helyi és térségi termékek, ingyenes kiadványok, koncert jegyek árusítása.

 

6100 Kiskunfélegyháza, Kossuth Lajos utca 1.
telefon: (+36 76) 562-039
e-mail: kiskunfelegyhaza [at] tourinform.hu
honlap: www.felegyhaziturizmus.hu
Facebook: www.fb.com/tourinformkiksunfelegyhaza
irodavezető: Dobák Sára

Tourinform Iroda nyitvatartási rendje

nap szezonban
(június 15-től szeptember 15-ig)
szezonon kívül
(szeptember 16-tól június 14-ig)
hétfő 800 - 1700 800 - 1600
kedd 800 - 1700 800 - 1600
szerda 800 - 1700 800 - 1600
csütörtök 800 - 1700 800 - 1600
péntek 800 - 1700 800 - 1600
szombat 800 - 1200 zárva

A város múltja, jelene

Kiskunfélegyháza a Duna-Tisza közi homokhátság középső részén, Petőfi Sándor szavaival „Az alföldi szép nagy rónaságon” terül el.

A területet a XIII. század elején a Kiskunságba letelepített kunok vették birtokba. Okleveles emlék 1389-ben említi először a helység nevét, Feleghaz alakban. E középkori falut az 1526-ban az országra támadó török seregek elpusztították, minek következtében több, mint 200 évig lakatlan puszta volt a vidék. Miután 1699-ben I. Lipót a Jászkun kerületeket a német lovagrendnek örök áron eladta, újabb nehéz időszak jött Félegyházára, mígnem 1745-ben Mária Terézia engedélyezte a korábban jogtalanul eladott területek visszaváltását. Eközben a betelepítések folyamatosan zajlottak, és a város fejlődése is megindult. Ekkor már épült a most is álló barokk Ó-templom, amelyet a régi Félegyháza török által pusztított temploma köveiből építettek.

Félegyházát a kereskedelem emelte a többi kiskun telep fölé, telepítőinek a mezőgazdaság volt a főfoglalkozása. 1774-ben a település mezővárosi rangot kapott Mária Teréziától, ami elősegítette egyes iparágak fejlődését is. A XIX. században épült ki az a városmag, amelynek jellegzetes épületei ma is meghatározói a félegyházi városképnek. A századfordulón épült fel az új városháza szecessziós stílusban, és a polgári lakóházakkal kialakult a mai Félegyháza utcarajza.

A városok törzskönyvezésénél 1900. augusztus 15-én a közgyűlés a „Kis-Kun-Félegyháza” nevet választotta. A századfordulón Félegyháza már jelentős „iskolaváros” volt.

Jelenleg is több gimnázium és középiskola öregbíti a város jó hírét, számos iparág képviselteti magát üzemeivel, gyáraival, jelentős munkalehetőséget kínálva a térségben. Az egészségügyi ellátás fejlesztéseként átalakult a város kórházának struktúrája, és a gyógyvíz nyújtotta lehetőségek kihasználásával a kórház épületén belül egy gyógyfürdő is épült.

Dél-Alföld – Kiskunfélegyháza madártávlatból

Készítette az OzoneNetwork

E-mail küldése